Vasárnap tartotta programbemutatóját a  Dürer Rendezvényházban a Momentum Mozgalom. A  választási programban olyan kérdésekre ígértek választ, mint hogy hogyan lesz fűtés a kórházban, hogyan lesz korrekt árú albérletünk, miért maradjon itthon a magyar orvos, mi legyen Paks 2-vel, illetve miért jöjjön haza a lányunk, és miért ne menjen el az unokánk.

A program taglalása előtt érdemes áttekinteni a párt eddigi útját, ugyanis annyira eseménydús szűk egy évet tudhatnak maguk mögött, hogy könnyű volt lemaradni egy-két fontosabb részletről velük kapcsolatban. 

Olimpia? NOlimpia!

A Momentum Mozgalom 2015-ben alakult túlnyomórészt fiatalok részvételével. 2016 decemberében már egyesületként léptek színre népszavazási kezdeményezésükkel, amelyhez idén januárban kezdődött meg NOlimpia névre hallgató aláírásgyűjtési kampányuk.

Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát? 

– hangzott kérdésük.

Fekete-Győr András az aláírások leadásakor (Index)

A népszavazás kiírásához szükséges 138 ezer érvényes aláírás helyett 266 151-et sikerült gyűjteniük, végül mégsem lett referendum: Budapest önkormányzata visszalépett a pályázattól. A Fidesz nem vállalhatott be egy sikertelen népszavazással járó arcvesztést (lásd még a vasárnapi zárvatartás esetét), persze ők ezt inkább úgy magyarázták, hogy “megbomlott a nemzeti egység”, így pedig nem lehet olimpiát rendezni.

Pofonok jobbról, pofonok balról 

Az eset óta a Habony-média “álomgyilkosokként” hivatkozik a Momentumra és válogatott hazugságokkal támadja őket. Február végén Orbán Viktor arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy a megvan az új SZDSZ és koalíció várható az MSZP-vel.

A lejáratókampányt végül Bencsik András, a Demokrata (sic!) főszerkesztője koronázta meg, amikor nemcsak a momentumosokat, hanem az összes aláírót cakompakk lehazaárulózta. Kifejezetten érdekes ez annak fényében, hogy az aláírók között voltak kiábrándult, illetve jelenlegi Fidesz-szimpatizánsok is.

A borítékolható kormányzati támadás mellett a fiatalok által gyakran emlegetett bukott politikai elit bal oldaláról is érkeztek ütések: előbb a Demokratikus Koalíció kishíján szabotálta a NOlimpiát, majd a látens DK-s propagandablog, az Európa Kávézó ferdítette el szándékosan a mozgalom két tagjának nyilatkozatát.

Szanyi Tibor és Fekete-Győr András a Nyugati téren (HVG)

Ezután személyesen Szanyi kapitány ment el a Pesti Srácokhoz, hogy lejárassa őket. A kormány kedvenc “lázadóinak” az MSZP EP-képviselője elmondta, hogy csak azért nem vágta szájba Fekete-Győr Andrást, a mozgalom vezetőjét a Nyugati téren, mert fontos az ügyük, aztán a kormány összeesküvés-elméletét is megerősítette, miszerint Haris Éva, volt szocialista politikus áll a szervezet mögött.

És hogy ki állt mögöttük valójában? Az a több, mint 1500 szimpatizáns, akik összesen több, mint 18 millió forinttal támogatták kampányukat. A Momentum NOlimpiás elszámolása itt megtekinthető.

45 nap alatt az ország körül

A mozgalom ezután országjárásba kezdett, több településen is beszéltek a helyiekkel például az oktatás, az egészségügy, vagy a lakhatás kérdéséről. Turnéjukon három szabotőr is elkísérte őket, akik az egyik tag szatirikus írását szándékosan félreértve akarták a Momentumot hitelteleníteni. 

Pottyondy Edina és a "trollok" (Index)

A hálózatépítést megalapozó körúton Győrben viszont kisebb csoda történt: eltérő pártpreferenciájú emberek ültek le egymással vitázni és közben néhol még konszenzusra is jutottak. Ez nyilván nem váltja meg varázsütésre az országot, viszont felemelő érzés diskurzust látni olyan helyeken, ahol máskor csak a külvárosi késdobálók vitakultúráját idéző, egymás fejét leordibálós “érvelést” találunk.

Olimpia nem, de mi igen?

A Momentum Mozgalom tagjai elsődleges céljukként a rendszerváltás befejezését jelölték meg. Úgy vélik, a választóknak szükségük van valami újra, mivel a jobb- és a baloldal egyaránt válságban van – ennek megfelelően be is jelentették párttá alakulási szándékukat. 

Retorikájuk gyakori eleme a kettészakadt magyar társadalom közötti hídépítés, saját magukat pedig nem szeretik meghatározni a jobb-bal tengelyen. Ügyek mentén való politizálást hirdetnek, és annak ellenére, hogy nem akarnak közösködni leszerepelt politikusokkal, nem zárkóztak el attól, hogy néhol együttműködjenek más pártokkal.

Alapelveiken túl viszont március elejéig keveset lehetett tudni arról, hogy konkrét témákban mi a véleményük. Az Index ezért feltett pár kérdést Fekete-Győr Andrásnak, a mozgalom elnökének, így kiderült, hogy kulcsfontosságúnak tartják a határon túliak jogait, enyhítenék a legszegényebbek terheit, függetlenednének az oroszoktól, nyilvánosságra hoznák az ügynökaktákat, megújítanák az oktatást, támogatják a melegek házasságát, illetve a könnyűdrogok gyógyászati célú fogyasztását.

Eggyel többen vagyunk!

A Momentum elsősorban a politikailag inaktív lakosság szavazataira pályázik, de a pártválasztók közül is tudnak azonosulni nézeteikkel. Néhányan azonban szimpátiájuk ellenére is csóválták fejüket a párttá alakulás hallatán.

Egy újabb párt ugyanis csak még tovább osztja az egyébként is töredezett ellenzéket – főleg, ha nem is akarnak más pártokkal szövetkezni –, a szavazatok eggyel több irányba mennek, amely a jelenlegi választási rendszerben a kormánypártnak kedvez.

A Fidesz azért a biztonság kedvéért elkezdte kivédeni a pártnélküliek közeledését a Momentum felé: egyszerűen összemosták az politikusaikat az elmúlt huszonhét év bukott figuráival, és mindent elkövettek, hogy berugdossák az új pártot egy ballibsi, neobolsevik skatulyába.

Meglovagolni a hullámot

Áprilisban a lex CEU miatt kirobbant tüntetéssorozat kormányellenes hangulatán felbátorodva a Momentum először népszavazási kezdeményezésekkel próbálkozott, majd saját maguk kezdtek tematizálni: az Állítsuk meg Brüsszelt! feliratot aktivistáik, szimpatizánsaik, és jónéhány matrica segítségével Állítsuk meg Moszkvát!, illetve Állítsuk meg Orbánt! szlogenre változtatták a kormány plakátjain.

Egy javított kékplakát (MNO)

Ezzel cselesen játszották át saját kezükre a kormány köztéri felületeit, sokakhoz eljutott üzenetük, olyanok is ragasztgatni kezdtek, akik addig nem politizáltak aktívan. A hatékonyság ellenére sokan sérelmezték, hogy így (az egyébként is kiüresedett) politikai diskurzus abban merül ki, hogy néhányan matricáznak, mások pedig letépik azokat.

Celofánba csomagolt politika

Május elsejére a párt Európához tartozunk! címmel felvonulást szervezett Budapesten, továbbvíve  Orbán-Putyin narratívájukat. 

A lehetőség adott volt, hogy becsatornázzák az áprilisi tüntetéssorozat energiáit, a szükséges eszközöket és forrásokat viszont szinte teljesen a párt “hivatalos bemutatkozójára” fordították, így a figyelem középpontjába maradéktalanul a Hősök terén tartott kampányindító került.

Fekete-Győr András beszédet mond május elsején (Momentum Mozgalom, Facebook)

A rendezvényen bejelentették, hogy indulnak jövőre a választásokon és “beindítják Magyarországot”. Három erős, profi beszéd hangzott el – ahogyan az eseményen bemutatott új külső is profin lett kivitelezve –, viszont ez esetben a profizmust nehéz kizárólag elismerő minőségben érteni. Fekete-Győr szónoklatában könnyen tetten érhető volt a spin doctor (politikai kommunikációs szakember) munkája, ez pedig összeadva a gondosan megtervezett imiddzsel, némi mesterkéltség-érzetet keltett.

Ajtóstul az Origóba?

Egy hónap sem telt el és a Momentum újra a címlapokra került, amikor Fekete-Győr az Origo szerkesztőségében kérte számon az ott dolgozó Kovács Andrást, amiért az hazugságokat írt  egy elnökségi tagukról.

Kovács András felelősségre vonása az Origóban (168 óra)

Sokak üdvözölték a párt lépését, mondván az újságírók is felelősségre vonhatóak, sokan viszont túlzásnak érezték azt. Az akció mindenesetre gyanakvásra adhatott okot még a helyeslőknek is: a pártelnök mondatai betanultnak hatottak, és ha figyelembe vesszük a fentebb említett profizmust, akkor valószínűbb, hogy inkább egy megfontolt marketinghúzásról volt szó, mint meggondolatlanságról. 

Ismeretes, hogy a Momentum szeretné megnyerni magának a párt nélküli szavazókat – az ennek érdekében néppártosodó Jobbik szintúgy. A radikálisabb fellépéssel Fekete-Győrék elnyerhették azok szimpátiáját, akik vevők az ilyesmire, de eddig jobb híján Vona pártjához közeledtek – vagy még akár a Jobbik jelenlegi bázisából is szerezhettek támogatókat.

Be van fejezve a nagy mű, igen

Van egy kérdés, amely egészen a Momentum színrelépése óta már-már megszállottan foglalkoztat néhányakat: na de hol a program? 

Abban a korban, amikor pártok egyszavas “programokkal” indulnak választásokon, ahelyett, hogy egy új pártot közel egy évvel a választások előtt sorozatosan ezzel a kérdéssel vegzálunk, lehet inkább értékelni kéne, hogy valaki egyáltalán veszi a fáradságot arra, hogy kidolgozzon egyet.

Fekete-Győrék a májusi kampánynyitón október tizenötödikére ígérték programjukat. Azóta már szerveztek fáklyás felvonulást, hakniztak 10 gigabájt alanyi jogon járó adatforgalommal, életre hívták a Cselekvés Köreit, gerillakampányba kezdtek Simicska Lajos reklámoszlopain, több elnökségi tagjuk is lemondott, szereztek és el is vesztettek egy vagyonos támogatót – a program pedig elkészült. 

Az enyhén családiasra sikeredett vasárnapi programbemutatón Fekete-Győr András és Orosz Anna beszédét követően tizenkét momentumos mutatta be részletesen a párt több, mint 360 oldalas programjának egy-egy fejezetét.

Visszaszámlálás a programig (Momentum Mozgalom, Facebook)

A programpontok – annak ellenére, hogy helyet kapott pár fejlesztés, amely 2017 Magyarországán futurisztikusnak hat – nem okoztak óriási meglepetést. A Momentum nagyrészt hű maradt a hónapok során óvatosan kijelölt irányához: megreformálnák az oktatást, átalakítanák az egészségügyet, energiafüggetlenségre törekednének, ösztönöznék a vállalkozásokat, javítanának a lakhatás helyzetén, és engedélyeznék a melegek házasságát.

Az ügynökakták nyilvánosságra hozatala és a könnyűdrogok gyógyászati célú felhasználása ugyan kimaradt a dokumentumból, az egyik legnagyobb kérdés mégis az, hogy ugyan honnan lesz pénz a sok ígéret megvalósítására.

Szakértők, szakértők mindenhol

A kérdés megválaszolásának hétfőn egy hosszabb bejegyzést szentelt blogján a Momentum, amelyben tételesen kifejtik, honnan is lehetne összespórolni több, mint 300 milliárd forintot. 

Minden szakpolitikai munkacsoportban volt kijelölt költségvetési felelős, és külön üléseken néztük át az egyes intézkedések költségvetési hatását külső szakértők bevonásával.

– hangsúlyozzák írásukban.

A Momentum spórolási tervezete (Momentum blog)

Apropó, szakértők. Az ígéretek hosszú soránál talán csak a szakértők említésének száma volt nagyobb a hétvégi programbemutatón.

Az állami döntéshozói pozíciók tudásalapú betöltése ugyan remekül hangzik és biztosan megdobogtatja a fiatal, ambíciózus közgazdászok és politológusok szívét, viszont előfordult már a harmadik magyar köztársaság történetében, hogy az ideológiamentesnek  álcázott, szakértői kormány ígérete mindössze a neoliberális vadkapitalizmus kelet-közép-európai exportját eredményezte.

A szakértői kormányt megálmodó momentumosok azonban úgy tűnik az igények felméréséhez mindenképpen értenek: egy, a program bemutatásának másnapján publikált átfogó kutatás szerint ugyanis a jómódú országok közül Magyarországon van a legnagyobb igény szakértői kormányra.

Sérti a fülemet ez a hitetlen beszéd

A Momentum Mozgalom programja megsüvegelendő erőfeszítés – Fekete-Győr szavaival élve – az igényes és felelős politizálás irányába, ahol az adott párt politikáját nem az aktuális közhangulathoz való idomulás vagy különböző társadalmi csoportok felvásárlása határozza meg, hanem a programjukban foglaltak.

A terjedelmes kiadvány számos kérdést megválaszol, azonban megannyi továbbra is nyitva áll a párttal kapcsolatban. Miért írták alá a Közös Ország Mozgalom választási reformját, ha már kidolgoztak egy másikat? Miért készülnek már gyakorlatilag 2022-re 2018 helyett? Hogy akarnak a Fidesz narratíváján belül, a “Remény-tervvel” kampányolni? Kifizetődik-e politikailag a koordinált jelöltállítás elutasítása? 

A legfontosabb kérdés viszont az, hogy egyáltalán tudunk-e még hinni.

És nemcsak a Momentumban, meg a szakértői kormányban, hanem abban, hogy lesz még valaha változás Magyarországon.


(Borítókép: Index)